Zenetár kialakítása

Tömörítés, formátumok

A rippelés vagy digitalizálás során létrejött zenefileokat tömöríteni érdemes, hogy kevesebb helyet foglaljanak a médiaszerver merevlemezén.

Alapvetően kétféle tömörítési módszert különböztetünk meg:

veszteségmentes tömörítés (lossless compression)
veszteséges tömörítés (lossy compression)

A veszteségmentes tömörítés lényege, hogy a zenefile kizárólag matematikai módszerrel lesz kisebb méretűre kódolva, így a dekódolás (kicsomagolás) bitről bitre az eredeti zenefilet tudja reprodukálni. Ebből adódóan ennél a tömörítésnél a hangminőség ezen a ponton egyáltalán sem sérül, pontosan az eredeti adatokat kapjuk vissza, így a tökéletes hangzás feltétele adott.
Az ilyen tömörítéssel nem érhető el drámai helymegtakarítás, általában 40-60% körüli a tömörítés aránya, ennyivel kevesebb helyet foglalnak majd a zenefileok. Tegyük hozzá, hogy sok gigabyte esetén ez sem megvetendő helytakarékosság, tehát mindenképpen érdemes tömöríteni.

A veszteséges tömörítés folyamata egészen más elven történik. A zene egyes részleteit, amelyeket az emberi fül kevésbé érzékel, egyszerűen kihagy a tömörítő algoritmus, és az így létrejött kevesebb információt tartalmazó zene kevesebb adattal tárolható, illetve a bonyolult tömörítő algoritmussal még kisebb méretűre zsugorítható a zenefileok mérete.
A zenei részletek kihagyásának mértéke állítható, így lehetséges különböző mértékű tömörítettségű zenei fileokat létrehozni. Mivel ezek a kihagyott zenei részletek nem reprodukálhatóak, az eredeti zenefile mind adattartalom, mind zenei élmény tekintetében „veszteséget szenvedett”, ezt a fajta tömörítést veszteséges tömörítésnek nevezzük.

Természetesen a jobban tömörített, azaz több zenei részletet hiányoló zenei fileok csökkentett hangminőséget eredményeznek, amely már egyértelműen meg is hallható egy jobb minőségű hangerősítő rendszeren.

AAC formátum
Advanced Audio Coding, vagyis továbbfejlesztett audió kódolás, a Dolby Laboratories fejlesztette ki és leginkább az iPodok használják. Az Apple és a Real saját digitális jogszabályozási technológiát használnak, hogy az iTunes és a RealRhapsody AAC fájlletöltéseit védjék.

MP3 formátum
A teljes neve: Motion Pictures Experts Group Layer 3, ami nem más, mint egy ‘mozgókép szakértői csoport’ által kifejlesztett szabvány, és annak is a harmadik rétege azaz változata. Veszteséges tömörítés, ez volt az első viszonylag jó hangzást adó, de magas tömörítéssel (azaz kis méretre csökkentett) zenefájl, így ez terjedt el a pár éve még szerényebb internetes sávszélességek mellett.

OGG formátum
Nyílt forráskódú, azaz licenszdíj nélkül alkalmazható tömörítési eljárás. Az MP3-hoz képest valamivel jobb hangminőséget is ad ugyanakkora bitráta mellett, így elvileg akár el is terjedhetne szélesebb körben is, de valahogy csak toporog, nem nagyon alkalmazzák.

FLAC formátum
Nyílt forráskódú veszteségmentes formátum, jelentős az elterjedtsége, a jövőben várhatóan egyre több eszköz lesz FLAC kompatibilis alapkiépítésben, vagy kiegészítő pluginnel. A magas hanghűségre törekvők csak veszteségmentes formátumokat is lejátszó készülékeket vásároljanak, hisz csak ezek produkálnak kompromisszummentes, eredeti audio CD minőségű hangzást. Tömörítési aránya kb. 50-70%-os.

APE formátum
A Monkey's Audio által kifejlesztett veszteségmentes tömörítési algoritmus, amely valamivel kisebbre zsugorítja a zenefájlt, mint a FLAC, viszont ennek az az "ára", hogy erősebb erőforrást is igényel a be- illetve kitömörítés, azaz erősebb processzor szükséges hozzá. A másik hátrányos jellemzője, hogy sokáig csak licenszdíj ellenében volt alkalmazható, így nem szívesen használták programokban, eszközökben. Bár már szabad a használata, ez elég is volt ahhoz, hogy a FLAC jobban elterjedjen. Tömörítési aránya kb. 40-50%-os.

ALE / ALAC formátum
Az Apple Lossless azaz Apple által kifejlesztett veszteségmentes fornátum, amely jellemzően az Apple eszközökben ismert és használható. Tömörítési aránya kb. 40-60%-os.

WAV / AIFF formátumok
Tömörítetlen formátumok, a zenei CD-ken található az információk is ilyenek. A WAV fájlok általában Windows-os gépeken, az AIFF fájlok pedig Mac-eken használatosak.

WMA formátum
A WMA (Windows Media Audio) a Microsoft saját zenei formátuma. Azonos bitsebességnél jobb hangminőséget ad, mint az MP3 formátum. Egyes WMA fájlokat másolásvédelemmel láttak el, DRM technikával.

WavPack formátum
Nyílt veszteségmentes tömörítést kínáló, úgynevezett hibrid formátum. A hibrid mód a veszteségmentes formátum minden előnyét kínálja (átlag 30–70%-kal kisebb fájlméret mellett), ráadásul egy kis bónuszt is kapunk: nem csak egy fájl lesz a végeredmény a WavPack tömörítés után, hanem egy kisméretű, csúcsminőségű tömörített állományt is kapunk, amint önmagában is használhatunk, és mellette egy úgynevezett korrekciós fájl is készül, amely segítségével visszaállítható az eredeti zene, minőségvesztés nélkül! Windows, Linux és Mac OS X környezethez is létezik szabadon letölthető szoftvercsomag a WavPack weboldalán. De többféle hordozható lejátszó (pl. iRiver, iPod, iAudio, Roku PhotoBridge, Cowon A3) is kompatibilissé tehető, valamint a SqueezeCenter 7.0 óta a Logitech lejátszók is képesek megszólaltatni a WavPack kódolású zenéket.

Normalizálás, azaz hangerő korrekció

A különböző forrásokból származó zenék, akár albumok, akár különálló számok, gyakran különböző hangerővel szólalnak meg. Így van ez az audio CD-k esetében is, csak meg kell hallgatni egy 1980-as vagy 90-es évekbeli lemezt, és egy napjainkban készültet. A régiek sokkal halkabbak, mint az újabbak, köszönhetően a modernebb stúdiótechnikának, és az eltérő dinamika kompressziós eljárásoknak.
Ezen szerencsére tudunk segíteni, a házi zenetárba rendezett gyűjteményünkben a zenefileok korrigálhatóak, és végeredményként egy kiegyenlített hangerősségű zenei gyűjteményünk lehet.

A hangerő módosítás kétféle lehet:

átkódolásos, azaz végleges hangerő korrekció
ReplayGain - a speciális metaadat alapján működő, módosítható hangerő korrekció

Az átkódolásos hangerő korrekció nem más, mint egy zenei manipuláló program által elvégzett olyan módosítás, amely a zenefileban a digitális jelszintet visszavonhatatlanul megváltoztatja. Ez a megoldás hatékony, mert minden lejátszó esetén megjelenik a hangerő korrekció, de rendelkezik három hátránnyal:

visszavonhatatlan a módosítás
átkódolás történt a zenefileon, ami minőségvesztést okozhat
ha túl magasra emeljük a hangerőt, torzítást eredményezhet, amellyel végérvényesen tönkretehetjük a számot

A ReplayGain lényege ezzel szemben az, hogy a megállapított hangerő korrekciós adatok a zenefile metainformációi közé kerülnek, és az ezeket az adatokat kezelni képes lejátszók a hangerőt módosítva játszák le a számokat.

Ezek alapján egyértelműen a ReplayGain elvű, visszafordítható hangerőkorrekció a javasolt eljárás.

Fontos megjegyezni, hogy a ReplayGain módszer csak azon lejátszóknál hatásos, ahol a lejátszó erre fel van készítve. A módszer egyértelmű előnyei miatt azonban minden bizonnyal ez a technika fog teljeskörűen elterjedni, így érdemes ezt alkalmazni a házi zenetár kialakításánál.
Azok a lejátszók, amelyek nem kezelik a ReplayGain információkat, figyelmen kívül hagyják azt, és alap hangerőn szólaltatják meg. Tehát nem válik lejátszhatatlanná a zenefájl a ReplayGain információkkal, legfeljebb nem lesz kihasználva a szolgáltatás nyújtotta előny.

A ReplayGain-ről részletesen
MP3Gain honlap – Windows
MP3Gain honlap – Mac OS X

Címkézés (taggelés), azaz a zeneszámok kísérő információinak rögzítése

A lejátszók (ill. stream szoftverek) fejlett kereső képességgel rendelkeznek, de ezek működésének alapja az, hogy minden tárolt zeneszámról (vagy albumról) tudni lehessen az alapvető információkat:

előadó neve
album címe
zeneszám címe
zeneszám sorszáma az albumon
zenei stílus
kiadás éve

Számos egyéb metainformáció is tárolható a különböző formátumok esetében, de a fentiek azok az alapvető kísérőadatok, amelyek szükségesek és elégségesek a zenék gyors, kényelmes kereséséhez.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon fontos a zenetár tartalmának megfelelő taggelése, hisz a továbbiakban ezen információk alapján tudjuk keresni, rendszerezni zenéinket. Nincs a továbbiakban CD tok, kis füzet a kezünkben, amely segít az albumok, dalok közti eligazodásban, csak a tagekre támaszkodva tudjuk a kívánt albumot, dalt előkeresni és megszólaltatni.

A metainformációk (tagek) audio CD rippelése esetén jó esetben bekerülhetnek automatikusan is a zenefileokba, ugyanis az EAC és más rippelő programok képesek arra, hogy külső adatbázisból lekérdezzék az album információkat.

Amennyiben azonban analóg zenei forrásról digitalizálunk, vagy már meglévő fileok metainformációit akarjuk módosítani, erre specializált programot érdemes alkalmazni.

Számos alkalmazás közül választhatunk, de az egyik legjobb, kiemelkedően sokat tudót külön a figyelmedbe ajánlunk: Tag&Rename (Windows-hoz)
A Tag&Rename sajnos nem ingyenes, de az árát nagyon megéri, rendkívül hatékonyan lehet vele szinte bármilyen file formátumot címkézni. A csoportos filekezelés, a FreeDB vagy Amazon zenei adatbázis elérése, a testreszabható felülete, és megannyi beállítása, szolgáltatása igazán jól használhatóvá teszi.
Mac OS X-hez az ingyenes Tag az egyik legnépszerűbb és legjobban használható tag-gelő program.